Néhány éve elkezdtem könyveket gyűjteni. A gyűjteményem szépen-lassan dagadozott, és eljutottam oda, hogy több mint száz olvasatlan könyvem volt. Majd három éve úgy döntöttem, hogy ez tarthatatlan, és el fogom olvasni az összeset.
A projektnek néhány napja véget vetettem. Közben, itt-ott, becsúszott még néhány új könyv, amit muszáj volt megvenni vagy elolvasni, de ezt nem is bánom.
Ez idő alatt az érdeklődésem eléggé keveset változott. Talán csak annyit, hogy újabb dolgok kezdtek érdekelni. De még mindig bele tudtam merülni azokba a könyvekbe is, amiket öt vagy hat éve vettem meg, mert akkor érdekelt.

Az utolsó könyv, Filozófia (szerk. Boros Gábor), kicsit kemény dió volt, egyszerűen azért, mert annyira förtelmes. Olyannyira, hogy 848 oldal, és két hónap olvasás után feladtam. Rég nem csináltam ilyet, és nagyon nem akartam pont ezt a projektet így befejezni, de folyamatosan a kedvenc booktuberem egyik beszólása jutott eszembe, hogy

„Az élet túl rövid ahhoz, hogy szar könyveket olvass.”

Érdekes, hogy annyi év után, amiben azért küzdöttem napi szinten, hogy lebontsak magamban minden babonaságot és irracionális reakciót, ehhez valahogy mégis babonásan ragaszkodtam. Ezúttal is csak az segített, mint amikor elkezdtem leépíteni a hitemet: tudatosan úgy döntöttem, hogy eddig és nem tovább. Ezen a ponton túl, akkor is ha rossz érzésem, vagy bűntudatom lesz, azt tudatosan le fogom küzdeni, és nem hagyom, hogy egy kellemetlen érzésbe ragadjak és csak vegetáljak. Elvégre ez valami olyasmi, amit a szabadidőmben csinálok azért, hogy élvezzem és megtapasztaljam a létet, nem pedig valamiféle kötelességből. Én azért olvasok, hogy megtudjak olyan dolgokat, amit soha nem tapasztalhatok meg magam. Vagy megértsek dolgokat. Ebben egy rossz könyv akadályoz.

Amikor néhány éve elkezdtem ismét rendszeresen és sokat olvasni, átlagos 300-400 oldalas könyvekből egy év alatt elolvastam legalább ötvenet.
Az olvasd a saját könyveidet projekt idei termése a következő:

Természetesen nem csak ennyit olvastam – volt még pár audiokönyv és digitális könyv is közben – és azért még van hátra az évből egy kevés. De egyelőre nagy megkönnyebbülés a végére érni ennek az időszaknak.

És soha többé nem fogok ilyet csinálni.