Hitetlen blog

Minden álomnál több a valóság

Kocsmagondolatok – Gonoszság

2016. február 25. 21:06 - Hitetlen

evil.png

Pár évvel ezelőtt, az angolszász Skeptics in the Pub mintájára, indult egy Ateista sörözés nevű, rendszeres találkozó, ahol ateisták, agnosztikusok és érdeklődők találkoztak, beszélgettek és ismerkedtek egymással, egy-egy tea, üdítő vagy sör mellett.
2015 januárja óta én szervezem az eseményt, Hitetlen kocsma néven, és mivel rengeteg érdekes téma, és gondolat hangzik el, ezért érdemesnek tartom feljegyezni belőlük párat.
A következőkben ezekből a beszélgetésből olvashattok egy rövid ízelítőt. A saját véleményem nem mindig jelenik meg, mert a hangsúlyt a többiek gondolatain van, és ezekből igyekszem minél többet visszaadni. A saját gondolataimat, és megjegyzéseimet dőlt betűvel olvashatjátok.

Az esemény nyilvános, és bárki előtt nyitott. Mindenkit szeretettel látok, szerdánként a B-Terv Caféban.

 

Nyilvánvaló, hogy mi a gonoszság?

A gonoszság:
- nem emberszámba venni a másikat
- a másik boldogulását akadályozni
- másra rákényszeríteni a saját megoldásodat
- az amit emberek (nem tárgyak) csinálnak szándékosan (nem baleset). Például, ha valaki szándékosan ráhúzza a kormányt és úgy üt el valakit, az gonoszság, de ha a fejedre esik a tégla, az nem az.

Nem gonoszság:
- a hanyagság. A másoknak való szándékos károkozás annál inkább.
- a „gonoszkodás”
- a gátlástalanság (akár pszichopaták esetén)

Objektív gonoszság nem létezik, az csakis szubjektív lehet.

Annak eldöntése, hogy egy cselekedet gonoszság vagy sem, csak azon múlik, hogy tudsz-e együttérzést érezni az áldozattal vagy nem. Ez pedig attól függ, hogy egy csoportba tartozol az áldozattal vagy sem. A bűntudat is így működik.

A különös kegyetlenség akkor is gonoszság, ha a „mi oldalunk” követte el. Egy bizonyos határig elfogadható az erőszak, sőt a kegyetlenség is – mert célravezető – de a szükségtelenül kegyetlenkedés már gonoszság.


Miért van gonoszság?

Rosszat tesz, hogy neki jó legyen. „Nekem van igazam és kész.”

Tanulni kell a nem kegyetlenkedést?

Gonoszság nemcsak Szíria, vagy a terrorcselekmények, háborúk során történő kínzások stb. Létezik hétköznapi gonoszság is, amit egymással tesznek emberek.
A gonoszságot transzcendens dolognak tartjuk, pedig elég hétköznapi dolog. Antikrisztust várunk, egy különösen rossz lényt, pedig a gonoszság köztünk van, és egyszerű emberek követik el.

Az arctalan bürokrácia inkább megtestesülése ennek, mint egy mitológiai ördög figura. A bürokráciában hagyni elveszni egy embert gonoszság.

A gonoszság vallási fogalom. Az elején a Bibliában sem volt rá külön szó, hanem a vallások fejlődése során alakult ki a fogalom, a világban levő rossz magyarázatára.
Isten ellentéte.
- „Az milyen? Nem írt ki random embereket?”

Az ókori vallások alvilág istenei nem voltak gonoszak. (Hádész, Káli stb.)
Tiszta gonoszság – aki/ami mindig és mindenhol gonosz – nem létezik.

Nem tudunk azzal a tudattal élni, hogy a gonosz egyszer csak lecsap.


A gonoszság megítélése

Meg kell tudjuk magyarázni, hogy miért van gonoszság, de ez nem jelenthet felmentést a gonoszság elkövetője számára.

Azért rendít meg, mert velünk is megtörténhetett volna.

Ha Hitler gonosz, akkor megspórolhatjuk az önmagunkba nézést, akár társadalmi szinten is.

Az abszolút gonosz azért kell, hogy legyen hová bekategorizálni a rossz dolgokat. (Hankiss)


Hétköznapi gonoszság példa

A másik boldogulásának akadályozására törekedni, gonoszság. Ha egy szülő azt mondja a gyerekének, hogy az legyen pék, akkor is, ha a gyerek orvos szeretne lenni, és elég okos is hozzá, az gonoszság.
- Mi van ha ez nem tudatos? Hol a határ a butaság és a gonoszság közt?

Az ilyen szülő titokban tartja, hogy miért akadályozza a gyerek boldogulását. A gyerek nem tudja, miért történik ez. Ezzel ellentétben, a zsidóknak meg volt egyenesen mondva, hogy miért lesznek legyilkolva. Ha akartak volna, elmenekülhettek volna. Sokan el is mentek.
- Nem mindenki tehette volna meg, hogy elmegy.
- Az őszinte indoklást nem lehetett megmondani, ezért a szigorú szabálykövetésre hivatkoztak. „Én csak parancsot követtem”. Ez azt sugallja, hogy egyedül nem lehetett ellenállni a felülről jövő, gonosz parancsnak.


Ajánlott
Ötödik pecsét

komment

Kocsmagondolatok – Miért jó ateistának lenni?

2016. február 18. 17:07 - Hitetlen

livingafterfaith.jpg

Kép forrása

Pár évvel ezelőtt, az angolszász Skeptics in the Pub mintájára, indult egy Ateista sörözés nevű, rendszeres találkozó, ahol ateisták, agnosztikusok és érdeklődők találkoztak, beszélgettek és ismerkedtek egymással, egy-egy tea, üdítő vagy sör mellett.
2015 januárja óta én szervezem az eseményt, Hitetlen kocsma néven, és mivel rengeteg érdekes téma, és gondolat hangzik el, ezért érdemesnek tartom feljegyezni belőlük párat.
A következőkben ezekből a beszélgetésből olvashattok egy rövid ízelítőt. A saját véleményem nem mindig jelenik meg, mert a hangsúlyt a többiek gondolatain van, és ezekből igyekszem minél többet visszaadni. A saját gondolataimat, és megjegyzéseimet dőlt betűvel olvashatjátok.

Az esemény nyilvános, és bárki előtt nyitott. Mindenkit szeretettel látok, szerdánként a B-Terv Caféban.

 

A nemhit felszabadít egy csomó kötelezettség alól. Például nem kell menni templomba, és így van időd másra.

Nem kell betartani dolgokat (nincsen olyan, hogy ateista protokoll).

A véleményed is szélesebb skálán mozoghat. Olyan gondolatokat is felvethetsz, amit hívőként nem.

Akkor is hat ránk, ha mindenki kicsit hisz (bűnsegéd, tömegbázis).

A kötelező felvilágosodás és az inkvizíció közt nincs különbség.

Össztársadalmilag káros, téveszme alapján, döntéseket hozni.

Az ateista társadalmak jobbak. Az emberek ide jönnek élni, nem innen mennek a hívő társadalmakba.

Az egyén és a társadalom számára előnyös nem mindig egyezik.
Mindenkinek van egy paradigmája.
A saját érdekeiket gátló fogalmi akadályok vannak a hívőknél. Ezt rossz látni.

Ha piramis vagy templom helyett mást csináltak volna, akkor most előrébb lennénk.
- A világot a vallás vitte előre.

Tömegek irányítása = vallás.

Aki az isten témában racionálisan gondolkodik, az más témában is a racionalitást használja, ezáltal könnyebben dönt.

Az ateizmus intellektuálisan kielégítőbb.
Abban hiszünk, ami van.
Jó az igazságban hinni.

Ami tudományos azzal érdemes foglalkozni.
Előrejelzés képessége pontosabb eredményre vezet, minden másnál.
Előre megtervezett módon működik valami.

A szenvedélyeket is jobban kiéli az ember, ha nem gondolja azt, hogy bűn.

Tudod, hogy senki nem bábáskodik fölötted. Hiányzik az önmagad klorátozása.
Az ember egyedül van, pozitív értelemben. Nincs senki, aki felette uralkodjon. Nincs hierarchia, demokratikusan gondolkodik.

Hiedelem mentes gondolkodás szabadsága. Míg a hívő fogcsikorgatva betartja a szabályokat, addig a nem-hívőnek nem kell ilyen módon korlátoznia önmagát.

Jobb, ha nem csak a büntetéstől való félelemből nem bűnözünk.

Az ember, csak más emberekkel együtt ember igazán, és csak másokkal együtt tud fejlődni.

Ki kell dobni a kategóriákat. Minden ember ugyanabba a kategóriába kell tartozzon.
A kérdés az, hogy mennyire érezzük egymást közösségnek? Összegyűlünk és nem hiszünk.

 

komment

Kocsmagondolatok – Babonaság

2016. február 14. 19:43 - Hitetlen

 

korrelacio.png

Az Egyesült Államok tudomány, űrkutatás, és technológia-fejlesztés költségvetése és az akasztás, fojtogatás és fulladás általi öngyilkosságok száma közi korreláció. Forrás.

 

Pár évvel ezelőtt, az angolszász Skeptics in the Pub mintájára, indult egy Ateista sörözés nevű, rendszeres találkozó, ahol ateisták, agnosztikusok és érdeklődők találkoztak, beszélgettek és ismerkedtek egymással, egy-egy tea, üdítő vagy sör mellett.
2015 januárja óta én szervezem az eseményt, Hitetlen kocsma néven, és mivel rengeteg érdekes téma, és gondolat hangzik el, ezért érdemesnek tartom feljegyezni belőlük párat.
A következőkben ezekből a beszélgetésből olvashattok egy rövid ízelítőt. A saját véleményem nem mindig jelenik meg, mert a hangsúlyt a többiek gondolatain van, és ezekből igyekszem minél többet visszaadni. A saját gondolataimat, és megjegyzéseimet dőlt betűvel olvashatjátok.

Az esemény nyilvános, és bárki előtt nyitott. Mindenkit szeretettel látok, szerdánként a B-Terv Caféban.

 

 

A babona és a hagyomány közt az a különbség, hogy a hagyomány esetében nem vársz el cserébe semmit. A babonánál rosszul érzed magad, ha nem csinálod.

Modern babonák – van rá igény. A babonaság erősebb, mint a vallás. Szellemekben többen hisznek, mint a vallásos dogmákban.
A hiedelem a túlélési ösztön része
A világ túl komplex. Nem értjük pontosan a világot, amikor azt hisszük, találtunk egy szabályt, akkor a megerősítés erősebb, mint a cáfolat.

Skinner galamb kísérlet

Kisgyerekkorban tanult babonáról felnőtt korban tudatosan lenevelni magad.

A nem hasznos babonák kihaltak.
Az a babona, hogy valamit azért csinálunk, hogy X történjen, ha tényleg megtörténik, az hatékonynak nevezhető.
- Mi van a villanykapcsolóval? Az is babona, hogy felgyúl a villany?

Nem tudjuk pontosan, mi az okozat (kvantumszinten), de az emberiség össztudásában benne van, és az elég ahhoz, hogy kijelenthessük, hogy mi, emberek, tudunk valamit.

Tudományos alapú orvoslás vs. bizonyíték alapú.

Placebók – a hisztire a placebó az egyetlen gyógyszer.

Nem minden vallás tagadja meg a tudományos módszert. Létezik Christian Science Monitor is, ami egy komoly publikáció, de van vallásos, bár nem felekezeti, része.


Ha a katolikusok 4 szigmát várnának el a szentektől, sokkal hitelesebbek lennének.

Felfedezések alapján korrigálják a Biblia tartalmát (lásd szűz, fiatal lány).
A tudományt használni arra, hogy visszacsempésszék istent a világba. A Föld nem 6000 éves, de Isten teremtette. Ilyen kérdésekben még a hívők közt is van vita. Lásd keresztény szakértők vs. kreacionisták.

Ha kicsi a tét, miért ne csinálja? Ha neki ez segít, mondjuk neki, hogy ne csinálja? Ne gondoljon erre?

Élsportolók Istennek adnak hálát, nem az edzésnek.

Az emberi gondolkodás is bonyolódik. De vele együtt a babonaságunk is bonyolódik. Lásd kvantummiszticizmus.
Sok információ nem garancia a tudományos gondolkodásra.
A tudományos gondolkodáshoz kell alaptudás, de rendszerezni is kell tudni azt.
Ha például a háziorvosok teljesen tudományosan állnának a dolgokhoz, akkor sok pénztől elesnének.
Orosok küldenek a kuruzslókhoz. Sokszor jóhiszeműen, mert tényleg arra van szükséged. Ismét a placebó hatás.

Egy mester nem elég.
Ha nincs aki rendszerezze a tudás, akkor nem fogsz tudni.

A nyavalyáink háromféle eredetűek: genetikai, lelki és fizikai.
A kényszerbetegség, elfajult babonaság.
A vallásos rész nélkül is hatékony rituálék azok amik valóban segítenek. Például a csapattagok megfogják egymás kezét meccs előtt, mint egy imában. Ezek egyféle mentális eszközök.

Egy matek feladat megoldása sem mindig tudatosan történik. Lehet, hogy hetekig gondolkodsz rajta, majd egyszer bevillan a megoldás. A hibás megoldásokat tudatosítás előtt elveted.

Ha II. János Pál pápa találkozott egy millió emberrel, a munkássága során, akkor az lenne a csoda, ha azok közül senki nem gyógyult volna meg, nem pedig fordítva.
A csoda nem ismétlődik. A tudomány csak az ismétlődő dolgokkal tud foglalkozni. Szabályszerűségeket kimutatni.
- Viszont léteznek teljesen véletlenszerű korrelációk is.

Ismeretlen agyi tudás, tudattalan = intuíció.

Feltételezzük, hogy a dolgok állandóak, pedig lehet, hogy kiderül, ez sem pontos. (lásd Euklidészi és relativitás-elmélet)
Feltételezzük a szabályt, de ez visszaellenőrizhető kell legyen.

Ha bonyolult korrekciókat kell tenni, akkor más magyarázatot kell találni. Változtatni kell a modellt.

 

komment

Darwin hét 2016 – 4. nap

2016. február 11. 16:23 - Hitetlen

darwin_nap_4.png

 

Hol tart manapság az evolúció elmélet? Mire használják Darwin elméletét a mai tudósok?

A Budapest Science Meetup februári találkozóján Szakács Dávidtól, az ELTE TTK Biokémiai Tanszékének munkatársától hallhattok az „Irányított evolúciós megközelítés a fehérjék kölcsönhatásainak vizsgálatáról”.

A Budapest Science Meetup célja, hogy legyen egy hely, ahol kutatók mesélhetnek tudományról, nem csak (sőt, főleg nem) szakmabelieknek. Minden egyes meetup-on a meghívott előadók röviden szólnak új eredményeikről, távlati terveikről, vagy éppen aktuális tudományos érdekességekről.

komment

Darwin hét 2016 – 1. nap

2016. február 08. 22:00 - Hitetlen

Részlet a „Teremtés – Charles Darwin igaz története” c. könyvből

Február 12.-e nemzetközi Darwin nap. Erre készülve, tematikus hetet tartok, minden napra egy-egy tevékenységgel vagy gondolattal, ami valamilyen módon kapcsolódik Darwin munkásságához vagy az evolúció elmélethez. Ha gondoljátok, tartsatok velem.

darwin_nap_1.png

A könyv, eredeti címén Annie's box (Annie doboza), nem jelent meg magyarul. A Creation – The True Story of Charles Darwin (Teremtés – Charles Darwin igaz története) címet a megfilmesített változat után kapta. Én angolul olvastam, és ajánlom mindenkinek akit érdekel Darwin története, mert a könyv egy teljes életrajz. Felnőtt korától egészen a haláláig, részletesen követi, úgy az evolúció elmélet megírásának folyamatát, mint a családján belüli eseményeket és gondolatvilágot. Olyan, mint egy viktoriánus kori regény, de a szereplők valódiak. A főhős pedig nem más, mint maga Charles Darwin. 

 

1848 novemberében Charles apja „hitetlenként” halt meg. Charles-nak és Erasmus-nak szembe kellett nézniük azzal a kérdéssel, hogy apjuk vajon örök kárhozatra van-e ítélve, mert elutasította Krisztus megváltásról szóló üzenetét, ahogy az a Bibliában meg van írva. Erasmus biztos volt benne, hogy Isten kegyes volt az apjukhoz, a halála által, ezért, ahogy Fanny Wedgewood-nak írta: „nem tudok mást gondolni, mint azt, hogy Isten úgy vette el őt, hogy többé ne szenvedjen”. Úgy tűnik nem tartott tőle, hogy az apja örök kárhozatra kerül, mert elutasította Krisztus üzenetét, és nincs semmi arra utaló jel, hogy Charles ezért aggódott volna.

A következő év elején Charles folytatta a szekptikus olvasmányait. Erasmus és Fanny barátnője Harriet Martineau írt egy könyvet, a Szentföldre tett utazásáról, „Keleti élet – Jelen és múlt” címmel. Írói karrierjét unitáriusként kezdte, de az 1848-as években egyre inkább kétségeket fogalmazott meg a kinyilatkoztatás-alapú vallásokkal kapcsolatosan és egy rövid teista időszak után, áttért az ateista humanizmusra.
A Keleti élet c. könyvben megpróbálta megmutatni a keresztény hit, egyiptomi és zsidó vallásra alapuló származását és utalt a tisztán emberi eszményekre, amelyeket az erkölcsi értékek végső céljának tartott. Harriet Martineau felajánlotta a kéziratot a John Murray kiadónak, de az elutasította, mondván, hogy ez „egy hitetlen hajlamú mű, azzal az egyértelmű szándékkal, hogy leszólja az autoritást és aláássa a Biblia hitelességét”. Charles ellenben „különösnek és érdekesnek” találta a könyvet.

Charles két megjegyzést is tett azzal kapcsolatban, hogy mikor és miért hagyta el teljesen a keresztény hitet. Mindkettő 1848 és az azt megelőző, illetve azt követő évekre utal, mint fordulópontra. Az önéletrajzában, Charles azt írja, hogy „az 1840-es években a hitetlenség nagyon lassan kúszott belém, de végül teljessé vált. Annyira lassú iramban történt, hogy nem szenvedtem tőle, és azóta egyetlen pillanatig sem kételkedtem benne, hogy a következtetésem helyes volt”. A második alkalom, egy Down-t (a Darwin család birtokának neve, a ford. megjgy.) meglátogató személynek tett megjegyzése volt. Azt mondta neki: „A negyvenes éveimig nem adtam fel a kereszténységet”. Amikor az illető megkérdezte, hogy akkor miért mondott le a hitéről, Darwin egyszerűen azt válaszolta, hogy megvizsgálta „a kereszténység állításait” és azok „nem voltak bizonyítékkal alátámasztva'. Charles 1849 februárjában töltötte be a negyvenet. A megjegyzése, miszerint „nem érzett szenvedést” amikor feladta a keresztény hitét, abban az időben rendkívülinek számított, ugyanis akkoriban a kételkedés és a hittel való küzdelem sokak számára fontos kérdéseknek számítottak. Charlesnak a kérdés csupán a bizonyítékokon múlt.

Az egyik szerző, akit Charles 1849 és 1850 közt érdeklődéssel olvasott, Francis Newman volt, az „Istentelen egyetem” latin professzora, és John Henry, a későbbi Newman bíboros, öccse. A két testvér elhidegült egymástól az 1830-as években, amikor John az oxfordi mozgalomban lett vezető személyiség, és amely nagy hangsúlyt fektetett az egyházra, az autoritásra és a vallásos formaságokra. Eközben Francis legalább akkora lelkesedéssel érvelt a liberális és kritikai szemléletű hit mellett. Francis könyve, „A héber monarchia”, alkalmazta a bibliakritika módszerét, és amellett érvelt, hogy az Ótestamentum nem lehet Isten szava, mert több szövegből álló tákolmány, ami magán viseli „az emberi elme és kéz jeleit”. „A lélek, az ő bánatai és reményei” c. munkájának alcíme „A lélek természettudományos leírására vonatkozó esszék, mint a teológia valódi alapja” volt. Ahogy Charles, ő is hitt abban, hogy a „szerves élet”-ben, gyakran szenvedünk el veszteségeket a természet törvényei miatt, amelyek nem veszik figyelembe az ember erkölcsi állapotát. Elvetett minden szentírásra vonatkozó és teológiai érvet az elkövetkező életre vonatkozóan, mondván, hogy az ebben való hit mindig is csak egy reménység lehet, aminek az alapja kizárólag az intuíció.

 

Forrás: Creation – The True Story of Charles Darwin – Randal Keynes, John Murray, 2001, pp. 120-121. 

komment

A normalitás babonája

2016. január 08. 17:50 - Hitetlen

normal.png

Viták során sokszor elhangzik a kérdés, hogy „Szerinted ez normális?”. Amire csak azt illik válaszolni, hogy „Persze, hogy nem”. Én úgy gondolom, hogy az a normális, ami létezik, és ami, ezen belül, megfelel az átlag fogalmának. Tehát ami a valóságban megfigyelhető, és leírható, annak az átlaga a normális, és nem az, amit - akár a legjobb szándékú ember is - jónak tart. Akkor sem, ha tényleg az lenne a legjobb mindenkinek.
A világban vannak tárgyak, jelenségek és törvényszerűségek. A „normális” ezeknek a következménye, nem pedig ezek egy idealizált változata.
Példa: A támadásra adott védekező reakció normális. Ha nem védekezel, akkor elpusztulsz, vagy elpusztul az általad képviselt idea.
Ezért nem ítélem el a hívőket sem, amikor védik a hitüket, egy tudományos vagy filozófiai támadás ellenében. Abban a helyzetben az a normális, nem pedig az, hogy a hívő, az első ellenvetésre feladja, az addig hasznosnak ítélt világnézetét. Nem gondolom, hogy aki a XXI. századig nem adta fel a hitét az hülye, hanem azt gondolom, hogy úgy reagál, ahogy a legtöbben teszik: védi azt, ami számára fontos.
A saját véleményed megkérdőjelezése, és szándékos támadása az, ami nem normális. Általában mindenki arra törekszik, hogy fenntartson egy szerinte koherens és helyes világképet. Akkor is, ha ennek érdekében néha kognitív disszonanciákhoz kell folyamodnia. Amit pedig általában csinálunk, az hozza létre az átlagot, azaz a normálist.

A kívánatos és a normális nem szinonimák

Létezik egy korreláció aközt, hogy ki, mit tart normálisnak, és aközt, hogy mit tart természetesnek. Egyesek szerint isten természetes. Isten formája már nem annyira fontos, mert az még a hívők szerint is csak egy emberi megfogalmazás vagy értelmezés. A lényeg, hogy a legtöbb embernek a természetfeletti léte magától értetődő, azaz természetes, és elképzelni sem tudnak egy olyan világot, amiben nincs „természet és még valami”.
Hasonló a helyzet a „normális” meghatározásával is. Vannak, akik nem tudják elképzelni, hogy másnak eltérő a normálisról alkotott fogalma.

De mit is jelent tulajdonképpen az, hogy valami „normális”? A laikus definíció szerint, normális az, amit én jónak tartok. Azért mondok laikusat, mert a legtöbb ember, aki nem filozófus, nyelvész, vagy tudós, laikusnak számít ilyen kérdésekben, és a saját meghatározása alapján használja a szót, nem pedig a szótári, vagy tudományos szempontból pontos értelmében.
Ennek a normális meghatározásnak a legegyszerűbb alakja a következő: normális az ami elfogadott, vagy megszokott. Egy laikus ehhez fejben mindig hozzáteszi, hogy nekem elfogadott, vagy megszokott. És itt a hiba.

Nincs olyan, hogy egy embernek normális jelenség. Különösen, ha társadalmi jelenségekről van szó. Nincs olyan, hogy csak nekem igaz a termodinamika. Vagy csak rám hat a gravitáció. Csak nekem létezik evolúció, de a kreacionistának már nem. Társadalmi kérdésekben az emberek többsége által elfogadott a normális. 
Ha nagyon pontosak és tudományosak akarunk lenni, akkor a „normális”-ról alkotott fogalmunkba bevehetjük a statisztikai normális eloszlást – Gauss-féle vagy haranggörbe, ha így jobban ismerős – és hasonlókat.
Itt jön be az, amiről tulajdonképpen beszélni szeretnék. Amikor mondasz egy ilyent, sok laikus azzal tiltakozik, hogy ez túlságosan száraz és ezért embertelen. De ez, – mint minden hasonló estben, amikor tudományos pontossággal akarunk leírni valamit – nem számít. A létező világnak a leírása nem függ a személyes vágyainktól. Függetlenül attól, hogy az evolúció folyamatát akarjuk leírni, vagy pedig társadalmi jelenségeket. Vagy beszélhetünk tudományosan az embereket érintő kérdésekről vagy nem. Az, hogy valaki nem akar majomtól származni, vagy nem akar mást elképzelni normálisnak, mint ami számára elfogadható, tulajdonképpen ugyanaz az állítás. A „nekem ez nem elfogadható, tehát nem igaz”, pedig egy gondolkodási hiba. Valóságtagadás.

Sokan összemossák a megfigyelt jelenségek leírását a szerintük kívánatos jövővel. Mostanában azt figyeltem meg, hogy ezt még okos, művelt ateisták is elkövetik, pedig ez ugyanaz a hiba, mint a természetben az isten keze művét látni.
A valóság egyénektől függetlenül létezik – kivéve ha szolipszista vagy – ezért sem az evolúció, sem pedig a megszokott, az átlagos léte és jellemzői, sem függnek az egyén saját preferenciáitól.
Ennek az ellenkezőjét gondolni ugyanaz, mint amikor a hívők azt mondják, hogy a világban levő szépséget valakinek terveznie kellett, mert "mindez nem jöhetett létre a semmiből"

Általában nem szeretem az analógiákat, de ez szerintem is találó. Alapvetően az a hiba forrása, hogy nem tudunk elég nagyban, statisztikailag releváns szinten gondolkodni, hanem csak a saját, kis világunkat – és ezáltal a preferenciáinkat – vetítjük ki az egész univerzumra. A világ nem azért szép, hogy számunkra szemet gyönyörködtető legyen. Tehát nem isten teremtette ilyennek, kizárólag nekünk. Azért látjuk a világot szépnek, mert ilyen agyunk van, és a fejlődésünk során ez – a szépség meglátásának képessége – hasznos volt.

Ugyanez igaz a normális fogalmára is. Ott is megvan, hogy mi az átlag, mi az elfogadott és ez nem azért van, mert "valaki azt mondja", hanem azért, mert a válaszok száma adott, és ennek van egy eloszlása. Ennek a közepe a normális. Az átlag a normális. A középértéktől balra és jobbra levő eltérés léte pedig nem érvényteleníti azt az állítást, hogy az átlag az ami. Sok laikus ezzel próbálja cáfolni, magának az átlagnak a létét, és ezáltal a normális meghatározhatóságát. Ez egy hiba. Ugyanis, attól, hogy valami lehetséges, sőt meg is valósul, még nem az lesz a normális. 

Az egyén nem tudja felülírni a tömeget. Mindig a tömeg, a többség, győz. Mert több és ebből eredően erősebb. Ezért hasznos az, ha csoportokba tömörülünk, és nem egyénileg vesszük fel a harcot az entrópiával. Az egyed lehet, hogy elvesz a tömegben, de cserében a tömeg megvédi legnagyobb gonosztól, a káosztól. Valamint valamelyest halhatatlanná is teszi, ezáltal megvédve őt a megsemmisüléstől. Ez az egyednek is hasznos és könnyebb megoldás, mint egyedül megküzdeni mindennel.
Az hogy mi számít normálisnak, ebből következik. Tehát értelmetlen azzal az átlag – és az ez alapján meghatározott normális – ellen érvelni, hogy léteznek egyedek, akik más megoldást választottak, mint az átlag, mert az nem releváns. Az outlier outlier. Az átlag, és a többség, pedig többség. Mivel az erő a többségnél van, ezért mindig az fogja meghatározni, hogy merre megy tovább a csoport. Az egyedek meg elhullnak menet közben.

Csak populáció létezik, nem egyéniség.
Csak az emberiség él túl, nem egyének.
Csak élet van, nem pedig emberek.

Hogy ennek ellenére miért jön létre mégis az én illúziója, már kicsit más téma, arról majd valamikor máskor.

Tartós változás soha nem egyének érdeme alapján történik. Mindig a normális tartalma változik. Ez igaz a rabszolgatartásra, a nők szavazati jogára, a többi állattal való kapcsolatunkra és így tovább mindenre. Abszolút normális ugyanúgy nem létezik, mint abszolút jó. Ezeknek a dolgoknak a konkrét tartalmát mi hozzuk létre. 

Emberként csak tanulmányozni tudjuk a világot és felismerni a benne működő szabályokat. A világ működésével kapcsolatos vágyaink már teljesen más kérdést jelentenek. Mindegy, hogy azt szeretnénk, létezzen egy végtelenül szerető isten vagy pedig, hogy ne az önzés és a rasszizmus legyen az alaptermészetünk, mert egyik sem fog pusztán attól valósággá válni, hogy szerintünk ez lenne a helyes. A dolgok csak akkor fognak változni, ha mi, tudatok, ezt megvalósítjuk. Lehetségesnek tartom, hogy annyira megváltozzunk, hogy megszűnjön a rasszizmus, sőt akár az is, hogy mi magunk váljunk istenekké, de ehhez arra van szükség, hogy az átlag megváltozzon. Igen, az elmúlt pár száz évben rengeteg lépést tettünk meg ebben az irányban, de ez még mindig nem a világátlag. Tehát nem ez a normális. Változtatni meg csak akkor fogunk tudni, ha ezt először elfogadjuk. 

komment

Az év legfontosabb ateista hírei

2015. december 31. 15:40 - Hitetlen

Izland eltörli az istenkáromlást
Az izlandi parlament, július 2.-án úgy döntött, hogy eltörli a büntető törvénykönyv istenkáromlásra vonatkozó rendeleteit. A döntés előtt konzultáltak az Izlandi Humanista Társasággal (Sidmennt), az izlandi papsággal, Izland püspökével, valamint a Vantrú nevű ateista szervezettel is.


Vasárnapi zárva tartás
Májustól nem lehet vásárolni vasárnap, hála a KDNP javaslatának. Semjén Zsolt szerint egy kereszténydemokrata pártnak ki kell állnia a szabad vasárnap mellett, és a társadalom lassan elfogadja a vasárnapi zárva tartást.
A keresztényibb életmód mindenféle konzultáció és hatástanulmány nélkül lett bevezetve és egy magánszemély kezdeményezésére volt szükség, hogy megtudjuk, az emberek 62 százaléka nem támogatja.
Balla Péter még januárban döntött úgy, hogy szeretné megtudni, mit gondolnak az emberek, ezért online kezdett pénzt gyűjteni, majd a három legnagyobb közvélemény-kutató intézettől - Ipsos, a Medián, és a Tárki – rendelte meg a felmérést.
Az év során az MSZP kezdett aláírásgyűjtésbe, annak érdekében, hogy legyen népszavazás a vasárnapi zárva tartásról, de ez elbukott.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint „nem igaz, hogy bárki munka nélkül maradna a vasárnapi pihenőnap bevezetése miatt.” Akkor is, ha a KSH adatok szerint igen. A megnövekedett túlóráról már nem is beszélve.
A kereskedelmi dolgozók érthetően nem elégedettek.

Több bangladesi bloggert meggyilkolnak
Februárban meggyilkolták Dr. Avijit Roy bangladesi szabadgondolkodó és aktivista bloggert.
A támadók iszlamista terroristák voltak. Az idei év során több, haonló gyilkosságra került sor, egy közösségi médián keresztül terjesztett halállista alapján. Több személy bujkálásra, egyesek az ország elhagyására is kényszerültek. A hatóságok lassan reagáltak a dologra, és egyes esetekben egyenesen az áldozatokat hibáztatták a történtekért.


Elbukik a magyar egyházügyi törvény módosítása
Nemzetközi szerződésbe ütköznek a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (Egyházi törvény) egyes rendelkezései – állapította meg az Alkotmánybíróság június 30-i határozatában.
A tervezetet Iványi Gábor, Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője, „rókaságnak” nevezte, ugyanis szerinte a taglétszám alapján olyan közösségek is bekerülhetnek az elismert egyház kategóriába, a „történelmi” egyházak mellé, mint a Hit Gyülekezete, vagy a baptisták és a krisnások.
Továbbá probléma az is, hogy a kormány válogathatja meg, kinek ad pénzt és kivel köt szerződést kiegészítő támogatásokra jogosító feladatokra. Egyedül a katolikus egyház védett – a Vatikáni szerződés alapján – de a többi egyház számára ez azt a veszélyt hordozná magában, hogy a kormány számára kedves felekezetek előnyben részesülhetnek, akkor is, ha az el nem ismert egyházak is végeznek olyan tevékenységet, ami állami feladat átvállalásnak minősülne.
Végül a törvénytervezet nem kapta meg az elfogadáshoz szükséges kétharmados többséget. A módosítást nemcsak az ellenzék, hanem a kormánypártiak sem támogatták. 
Tehát továbbra is érvényben maradnak a korábbi szabályok, és a parlament dönti el, ki számít egyháznak és ki nem.

Magyar katolikus egyházi gyerekmolesztálási ügy
A pannonhalmi főapátságban, 2014 októberében, indult egy belső vizsgálat kiskorú veszélyeztetésének gyanúja miatt. A vizsgálat során több mint hatvan volt diákkal beszélgettek, így további sértetteket is sikerült azonosítani. A vádolt szerzetest felmentették a munkaköréből, majd ennek következtében kilépett a rendből. Rendőrségi feljelentés nem történt.
A zaklatási ügyet vizsgáló bizottság egyik tagja, egy pszichiáternő, éveken át jó barátja és munkatársa volt a vádolt szerzetesnek.
A következmények váratnak magukra, és kétséges, hogy tíz év után fog történni bármi is. Az eset viszont felhívja a figyelmet arra, hogy a gyerekmolesztálás nem az egyház belügye.

Melegházasság
Az amerikai legfelsőbb bíróság döntése után országszerte legális lett az azonos neműek közti házasság.
Írországban pedig népszavazás döntött a kérdésben, elsöprő többséggel támogatva a házasság fogalmának az azonos neműekre való kiterjesztését.

Chapel Hill gyilkosságok
Craig Stephen Hicks, állítólag egy parkolóhely feletti vita miatt, meggyilkolt egy muzulmán házaspárt és a nő testvérét. A férfi néhány Facebook-bejegyzése arra utal, hogy faji vagy vallási indíttatásból követte el a tettét és ateistának vallotta magát.

Oktatni fogják az ateizmust Angliában
Az angol Legfelsőbb Bíróság ítélete egyenjogúvá tette az ateizmust, és a humanizmust a kereszténységgel és a judaizmussal. Így minden angol iskolában, kötelező lesz tanítani a nem vallásos világnézeteket is, a hittanóra keretében.

Romániában kérvényezni kell a vallásoktatást
Az eddigi gyakorlat szerint a szülőknek írásban kellett „felmentést” kérniük, ha nem akarták, hogy a gyerekük a legtöbb esetben ortodox, felekezeti oktatásban részesüljön. Márciustól viszont megfordul a dolog, és a vallásórán való részvételt kell majd kérni.
Bár a döntés, érthető módon heves ellenkezést váltott ki az ortodox egyház részéről, ezáltal mégis lehetséges lesz, hogy aki nem szeretne vallásórára járatni a gyerekét, az ne legyen erre kötelezve.

Charlie Hebdo
Január 7.-én két dzsihádista fegyveres megtámadta a Charlie Hebdo nevű francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségét. A támadásnak húsz halálos áldozata volt. Huszonegyen megsebesültek, köztük több súlyosan sérült.
Az év során több hasonló terrortámadás történt, főleg az Iszlám Állam (IS) térnyerése következtében.

Menekültválság
2015 a menekültválság éve volt.

Először kerítést építettünk.
Majd a kormány kezdett óriásplakát-kampányba, amelyben felszólítja - magyarul - az országba érkezőket, hogy "nem vehetik el a magyarok munkáját".
A kampány nagy felháborodást keltett, és a Vastagbőr valamint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt online gyűjtése során több mint 31 millió Forintot gyűlt össze az ellenkampányra.
A nyár végén szürreális helyzet alakult ki a budapesti Keleti Pályaudvarnál. A helyzet heteken keresztül feszült volt és végül egy filmekbe illő jelenetben csúcsosodott ki: szeptember 4.-én több száz ember indult el gyalog az osztrák határ felé.
Az ügy megosztotta a magyar katolikus egyházat is. Míg a PR pápa arra szólította fel mindenkit, hogy "ne zárják be az ajtót", addig Erdő Péter, bíboros  a magyar jogszabályokra hivatkozva, embercsempészetnek nevezte a menekültek befogadását.Szakértők szerint nem létezik ilyen jogszabályi tiltás.
Az ügy a magyar katolikusokat is erősen megosztotta.  


A szakértők szerint egy hosszú, akár 2050-ig is elnyúló folyamat kezdetének voltunk tanúi.
A kérdés viszont, már nem csak az egyházak felebaráti szeretetéről szól. Sokan azt a kérdést vetették fel, hogy lehet-e integrálni a főként muzulmán menekülteket, és ennek milyen következményei lesznek, ami Európát illeti.
 

je_suis.jpg

 

komment
süti beállítások módosítása