Izland eltörli az istenkáromlást
Az izlandi parlament, július 2.-án úgy döntött, hogy eltörli a büntető törvénykönyv istenkáromlásra vonatkozó rendeleteit. A döntés előtt konzultáltak az Izlandi Humanista Társasággal (Sidmennt), az izlandi papsággal, Izland püspökével, valamint a Vantrú nevű ateista szervezettel is.

Vasárnapi zárva tartás
Májustól nem lehet vásárolni vasárnap, hála a KDNP javaslatának. Semjén Zsolt szerint egy kereszténydemokrata pártnak ki kell állnia a szabad vasárnap mellett, és a társadalom lassan elfogadja a vasárnapi zárva tartást.
A keresztényibb életmód mindenféle konzultáció és hatástanulmány nélkül lett bevezetve és egy magánszemély kezdeményezésére volt szükség, hogy megtudjuk, az emberek 62 százaléka nem támogatja.
Balla Péter még januárban döntött úgy, hogy szeretné megtudni, mit gondolnak az emberek, ezért online kezdett pénzt gyűjteni, majd a három legnagyobb közvélemény-kutató intézettől - Ipsos, a Medián, és a Tárki – rendelte meg a felmérést.
Az év során az MSZP kezdett aláírásgyűjtésbe, annak érdekében, hogy legyen népszavazás a vasárnapi zárva tartásról, de ez elbukott.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint „nem igaz, hogy bárki munka nélkül maradna a vasárnapi pihenőnap bevezetése miatt.” Akkor is, ha a KSH adatok szerint igen. A megnövekedett túlóráról már nem is beszélve.
A kereskedelmi dolgozók érthetően nem elégedettek.

Több bangladesi bloggert meggyilkolnak
Februárban meggyilkolták Dr. Avijit Roy bangladesi szabadgondolkodó és aktivista bloggert.
A támadók iszlamista terroristák voltak. Az idei év során több, haonló gyilkosságra került sor, egy közösségi médián keresztül terjesztett halállista alapján. Több személy bujkálásra, egyesek az ország elhagyására is kényszerültek. A hatóságok lassan reagáltak a dologra, és egyes esetekben egyenesen az áldozatokat hibáztatták a történtekért.

Elbukik a magyar egyházügyi törvény módosítása
Nemzetközi szerződésbe ütköznek a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (Egyházi törvény) egyes rendelkezései – állapította meg az Alkotmánybíróság június 30-i határozatában.
A tervezetet Iványi Gábor, Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője, „rókaságnak” nevezte, ugyanis szerinte a taglétszám alapján olyan közösségek is bekerülhetnek az elismert egyház kategóriába, a „történelmi” egyházak mellé, mint a Hit Gyülekezete, vagy a baptisták és a krisnások.
Továbbá probléma az is, hogy a kormány válogathatja meg, kinek ad pénzt és kivel köt szerződést kiegészítő támogatásokra jogosító feladatokra. Egyedül a katolikus egyház védett – a Vatikáni szerződés alapján – de a többi egyház számára ez azt a veszélyt hordozná magában, hogy a kormány számára kedves felekezetek előnyben részesülhetnek, akkor is, ha az el nem ismert egyházak is végeznek olyan tevékenységet, ami állami feladat átvállalásnak minősülne.
Végül a törvénytervezet nem kapta meg az elfogadáshoz szükséges kétharmados többséget. A módosítást nemcsak az ellenzék, hanem a kormánypártiak sem támogatták. 
Tehát továbbra is érvényben maradnak a korábbi szabályok, és a parlament dönti el, ki számít egyháznak és ki nem.

Magyar katolikus egyházi gyerekmolesztálási ügy
A pannonhalmi főapátságban, 2014 októberében, indult egy belső vizsgálat kiskorú veszélyeztetésének gyanúja miatt. A vizsgálat során több mint hatvan volt diákkal beszélgettek, így további sértetteket is sikerült azonosítani. A vádolt szerzetest felmentették a munkaköréből, majd ennek következtében kilépett a rendből. Rendőrségi feljelentés nem történt.
A zaklatási ügyet vizsgáló bizottság egyik tagja, egy pszichiáternő, éveken át jó barátja és munkatársa volt a vádolt szerzetesnek.
A következmények váratnak magukra, és kétséges, hogy tíz év után fog történni bármi is. Az eset viszont felhívja a figyelmet arra, hogy a gyerekmolesztálás nem az egyház belügye.

Melegházasság
Az amerikai legfelsőbb bíróság döntése után országszerte legális lett az azonos neműek közti házasság.
Írországban pedig népszavazás döntött a kérdésben, elsöprő többséggel támogatva a házasság fogalmának az azonos neműekre való kiterjesztését.

Chapel Hill gyilkosságok
Craig Stephen Hicks, állítólag egy parkolóhely feletti vita miatt, meggyilkolt egy muzulmán házaspárt és a nő testvérét. A férfi néhány Facebook-bejegyzése arra utal, hogy faji vagy vallási indíttatásból követte el a tettét és ateistának vallotta magát.

Oktatni fogják az ateizmust Angliában
Az angol Legfelsőbb Bíróság ítélete egyenjogúvá tette az ateizmust, és a humanizmust a kereszténységgel és a judaizmussal. Így minden angol iskolában, kötelező lesz tanítani a nem vallásos világnézeteket is, a hittanóra keretében.

Romániában kérvényezni kell a vallásoktatást
Az eddigi gyakorlat szerint a szülőknek írásban kellett „felmentést” kérniük, ha nem akarták, hogy a gyerekük a legtöbb esetben ortodox, felekezeti oktatásban részesüljön. Márciustól viszont megfordul a dolog, és a vallásórán való részvételt kell majd kérni.
Bár a döntés, érthető módon heves ellenkezést váltott ki az ortodox egyház részéről, ezáltal mégis lehetséges lesz, hogy aki nem szeretne vallásórára járatni a gyerekét, az ne legyen erre kötelezve.

Charlie Hebdo
Január 7.-én két dzsihádista fegyveres megtámadta a Charlie Hebdo nevű francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségét. A támadásnak húsz halálos áldozata volt. Huszonegyen megsebesültek, köztük több súlyosan sérült.
Az év során több hasonló terrortámadás történt, főleg az Iszlám Állam (IS) térnyerése következtében.

Menekültválság
2015 a menekültválság éve volt.

Először kerítést építettünk.
Majd a kormány kezdett óriásplakát-kampányba, amelyben felszólítja - magyarul - az országba érkezőket, hogy "nem vehetik el a magyarok munkáját".
A kampány nagy felháborodást keltett, és a Vastagbőr valamint a Magyar Kétfarkú Kutya Párt online gyűjtése során több mint 31 millió Forintot gyűlt össze az ellenkampányra.
A nyár végén szürreális helyzet alakult ki a budapesti Keleti Pályaudvarnál. A helyzet heteken keresztül feszült volt és végül egy filmekbe illő jelenetben csúcsosodott ki: szeptember 4.-én több száz ember indult el gyalog az osztrák határ felé.
Az ügy megosztotta a magyar katolikus egyházat is. Míg a PR pápa arra szólította fel mindenkit, hogy "ne zárják be az ajtót", addig Erdő Péter, bíboros  a magyar jogszabályokra hivatkozva, embercsempészetnek nevezte a menekültek befogadását.Szakértők szerint nem létezik ilyen jogszabályi tiltás.
Az ügy a magyar katolikusokat is erősen megosztotta.  

A szakértők szerint egy hosszú, akár 2050-ig is elnyúló folyamat kezdetének voltunk tanúi.
A kérdés viszont, már nem csak az egyházak felebaráti szeretetéről szól. Sokan azt a kérdést vetették fel, hogy lehet-e integrálni a főként muzulmán menekülteket, és ennek milyen következményei lesznek, ami Európát illeti.