Pár évvel ezelőtt, az angolszász Skeptics in the Pub mintájára, indult egy Ateista sörözés nevű, rendszeres találkozó, ahol ateisták, agnosztikusok és érdeklődők találkoztak, beszélgettek és ismerkedtek egymással, egy-egy tea, üdítő vagy sör mellett.
2015 januárja óta én szervezem az eseményt, Hitetlen kocsma néven, és mivel rengeteg érdekes téma, és gondolat hangzik el, ezért érdemesnek tartom feljegyezni belőlük párat.
A következőkben ezekből a beszélgetésből olvashattok egy rövid ízelítőt. A saját véleményem nem mindig jelenik meg, mert a hangsúlyt a többiek gondolatain van, és ezekből igyekszem minél többet visszaadni. A saját gondolataimat, és megjegyzéseimet dőlt betűvel olvashatjátok.

Az esemény nyilvános, és bárki előtt nyitott. Mindenkit szeretettel látok, szerdánként a B-Terv Caféban.

Az egyes gondolatokra adott ellenvetéseket és ellenpéldákat „-”-el jelölöm.

A kommunizmus egy vallás, és konkurenciát jelent a katolikus egyháznak.
A Kádár-rendszer egy szekuláris kommunizmust valósított meg, ami külsőségeiben nem volt annyira vallásos.
A vallásnak nem feltétele az isten léte vagy az egyházban való megjelenése.
- A vallás feltétele a természetfelettiben való hit. Erről már beszélgettünk korrábban.

A politikai preferencia genetikailag meghatározott.
A jellem 60%-ban genetika, és 40%-ban nevelés.

Nem lehetsz egyszerre két egyháznak tagja. Ezért nincsenek katolikus kommunisták.
- Ellenpélda Dél-Amerika és a felszabadítási teológia.

A marxizmus nem egyenlő a megvalósult kommunizmussal.
Csak formális egyházellenesség volt. Személyi kultuszok voltak a kommunista rezsimek alatt is, mint bármelyik diktatórikus rendszerben.
Az elméleti kommunizmus csak Marx, Engels és Lenin írásai részben. Amit megvalósítottak, az nem ez. Ennek oka, hogy nem tudott a gazdasági versenyben helytállni, mert a világ elmaradott részein terjedt csak el (eleve kevesebb erőforrással indult).

A kommunizmus ideálja helyettesíti a vallások ideológiáját.

A cárizmus együttműködött az ortodox egyházzal, innen ered a kommunisták egyházellenessége.

Ha tényleg kommunizmus lenne, akkor az emberek ateisták kellene legyenek, mert a hívők hierarchiában gondolkodnak, a kommunizmusban egyenlőségben, tehát kötelező ateistának lenniük, mert csak így tudnak tényleg egyenlőként gondolni a többi emberre.
- Az emberi természettel ellentétes a teljes dehierarchizáció (a hierarchia teljes hiánya). Akkor is lenne hierarchia, ha megélhetés szempontjából valóban egyenlő lenne mindenki.

Az erős állam nem ugyanaz, mint a diktatúra.

Nem lehet nagyot ugrani. A feudalizmusból nem lehetett egyből a kommunizmusra váltani.

Ideál: mindenki a képességei szerint járul hozzá a közhöz, és a saját igényei szerint él.

Sokan a kommunista diktatúrák bűneit nevezik az ateizmus bűneinek.
Az emberek a kommunizmussal asszociálják az ateizmust, mert nem ismernek más ateistát. „Kit ismerünk, aki ateista? Á, a komcsik.”

A józan ész elég a legtöbb liberális gondolathoz, a kommunizmus, de a kapitalizmus ellen is. Például: A melegek elfogadása észérvekkel alátámasztható.

Az ateizmus korábban volt, mint a kommunizmus.
Marxnak is a tudomány, és az ebből származó tudás volt az alap, nem a filozófia. Filozófiai ateizmus korábban létezett, mint a kommunizmus gondolata.
Ha a történelem leírásából kivesszük az isteneket, akkor csak a népek közti konfliktus marad. Ez a problémák valódi oka. Ez a materialista gondolkodás lényege: a dolgok azért ilyenek, mert az emberek és a népek közti érdekellentétek ilyenné tették, nem azért, mert egy természetfeletti lény mozgatja a szálakat, valami rejtélyes indok alapján.

A szociális progresszivitás és a vallásellenesség ellentéte természetes, egyértelmű és garantált, ugyanis a szervezett vallások (az egyházak) akadályozzák a haladást társadalmi szinten. Mindez annak ellenére, hogy egyes emberek életében hasznos tud lenni a hit szervezett formában való megélése.