Pár évvel ezelőtt, az angolszász Skeptics in the Pub mintájára, indult egy Ateista sörözés nevű, rendszeres találkozó, ahol ateisták, agnosztikusok és érdeklődők találkoztak, beszélgettek és ismerkedtek egymással, egy-egy tea, üdítő vagy sör mellett.
2015 januárja óta én szervezem az eseményt, Hitetlen kocsma néven, és mivel rengeteg érdekes téma, és gondolat hangzik el, ezért érdemesnek tartom feljegyezni belőlük párat.
A következőkben ezekből a beszélgetésből olvashattok egy rövid ízelítőt. A saját véleményem nem mindig jelenik meg, mert a hangsúlyt a többiek gondolatain van, és ezekből igyekszem minél többet visszaadni. A saját gondolataimat, és megjegyzéseimet dőlt betűvel olvashatjátok.
Az esemény nyilvános, és bárki előtt nyitott. Mindenkit szeretettel látok, szerdánként a B-Terv Caféban.
Nyilvánvaló, hogy mi a gonoszság?
A gonoszság:
- nem emberszámba venni a másikat
- a másik boldogulását akadályozni
- másra rákényszeríteni a saját megoldásodat
- az amit emberek (nem tárgyak) csinálnak szándékosan (nem baleset). Például, ha valaki szándékosan ráhúzza a kormányt és úgy üt el valakit, az gonoszság, de ha a fejedre esik a tégla, az nem az.
Nem gonoszság:
- a hanyagság. A másoknak való szándékos károkozás annál inkább.
- a „gonoszkodás”
- a gátlástalanság (akár pszichopaták esetén)
Objektív gonoszság nem létezik, az csakis szubjektív lehet.
Annak eldöntése, hogy egy cselekedet gonoszság vagy sem, csak azon múlik, hogy tudsz-e együttérzést érezni az áldozattal vagy nem. Ez pedig attól függ, hogy egy csoportba tartozol az áldozattal vagy sem. A bűntudat is így működik.
A különös kegyetlenség akkor is gonoszság, ha a „mi oldalunk” követte el. Egy bizonyos határig elfogadható az erőszak, sőt a kegyetlenség is – mert célravezető – de a szükségtelenül kegyetlenkedés már gonoszság.
Miért van gonoszság?
Rosszat tesz, hogy neki jó legyen. „Nekem van igazam és kész.”
Tanulni kell a nem kegyetlenkedést?
Gonoszság nemcsak Szíria, vagy a terrorcselekmények, háborúk során történő kínzások stb. Létezik hétköznapi gonoszság is, amit egymással tesznek emberek.
A gonoszságot transzcendens dolognak tartjuk, pedig elég hétköznapi dolog. Antikrisztust várunk, egy különösen rossz lényt, pedig a gonoszság köztünk van, és egyszerű emberek követik el.
Az arctalan bürokrácia inkább megtestesülése ennek, mint egy mitológiai ördög figura. A bürokráciában hagyni elveszni egy embert gonoszság.
A gonoszság vallási fogalom. Az elején a Bibliában sem volt rá külön szó, hanem a vallások fejlődése során alakult ki a fogalom, a világban levő rossz magyarázatára.
Isten ellentéte.
- „Az milyen? Nem írt ki random embereket?”
Az ókori vallások alvilág istenei nem voltak gonoszak. (Hádész, Káli stb.)
Tiszta gonoszság – aki/ami mindig és mindenhol gonosz – nem létezik.
Nem tudunk azzal a tudattal élni, hogy a gonosz egyszer csak lecsap.
A gonoszság megítélése
Meg kell tudjuk magyarázni, hogy miért van gonoszság, de ez nem jelenthet felmentést a gonoszság elkövetője számára.
Azért rendít meg, mert velünk is megtörténhetett volna.
Ha Hitler gonosz, akkor megspórolhatjuk az önmagunkba nézést, akár társadalmi szinten is.
Az abszolút gonosz azért kell, hogy legyen hová bekategorizálni a rossz dolgokat. (Hankiss)
Hétköznapi gonoszság példa
A másik boldogulásának akadályozására törekedni, gonoszság. Ha egy szülő azt mondja a gyerekének, hogy az legyen pék, akkor is, ha a gyerek orvos szeretne lenni, és elég okos is hozzá, az gonoszság.
- Mi van ha ez nem tudatos? Hol a határ a butaság és a gonoszság közt?
Az ilyen szülő titokban tartja, hogy miért akadályozza a gyerek boldogulását. A gyerek nem tudja, miért történik ez. Ezzel ellentétben, a zsidóknak meg volt egyenesen mondva, hogy miért lesznek legyilkolva. Ha akartak volna, elmenekülhettek volna. Sokan el is mentek.
- Nem mindenki tehette volna meg, hogy elmegy.
- Az őszinte indoklást nem lehetett megmondani, ezért a szigorú szabálykövetésre hivatkoztak. „Én csak parancsot követtem”. Ez azt sugallja, hogy egyedül nem lehetett ellenállni a felülről jövő, gonosz parancsnak.
Ajánlott
Ötödik pecsét
